A másik érdekesebb témát azon kormányzási rendszerek jelentik, ahol nem csupán az első tengely csonkjai fordulnak el, hanem hátul is hasonlóan kormányzódnak a kerekek. Jelen esetben nem a multilink felfüggesztések minimális szögelfordulásokra képes passzív 
Mechanikus kapcsolat az első-hátsó szerkezetek köztkormányzására, hanem az aktív rendszerekre gondolok. Napjainkban viszonylag kevés gyártó alkalmazza ezt a szofisztikált megoldást, ilyen például a Renault, az Infiniti vagy a BMW.
Eleinte ahogy minden más megoldás esetében, itt is mechanikai kapcsolatot létesítettek a mérnökök az első és a hátsó kormányművek között, azonban manapság már leginkább külön aktuátorokkal látják el a hátsó tengelyt. A négykerékkormányzás gyakorlati haszna pedig nem is kicsi, ám a költséges futómű-kialakítás és a drága alkatrészek miatt nem alkalmazzák szélesebb körökben. Több féle működési logika létezik. A lényeg, hogy a kormánykerék forgatásának kezdetekor az első kerekekkel megegyező irányban – persze jóval kisebb mértékben – kormányzódnak a hátsók, így például sávváltáskor sokkal finomabban precízebben mozog az autó, mondhatni oldalazó mozgást végez ahelyett, hogy függőleges tengelye körül elfordulna. Nagyobb kormányszögeknél már ellentétes irányba fordulnak el a kerekek, ami viszont messze fordulékonyabb viselkedést, kisebb fordulókört és agilisabb kanyarvételeket eredményez. Más márkák a sebességhez kötik az elfordulás irányát és mértékét: a Renault rendszere például vészhelyzetben - amikor az autó megcsúszik és a menetstabilizáló belép - képes "túlforgatni" néhány fokkal a hátsó kerekeket - egyébként pedig 60 km/h alatt a kormányzással megegyező, felette pedig ellentétes irányba fordítja a hátsó kerekeket.
A japánok szerettékRégebben a Honda és a Mitsubishi is előszeretettel használt összkerékkormányzást például a Prelude vagy a 3000 GT modelljeikben, ám mára már ők nem használják a költséges szerkezetet. Egyébként a mai kínálatban is leginkább az opciós listán találjuk az ügyes megoldást: az Infiniti a sportos "S" felszereltségéhez kínál ilyet, a BMW 7-es opciós listáján integrált aktív kormányzásként találhatjuk meg, míg a kisebb pénztárcájúaknak a Renault a Lagunába építve találhatják meg négykerékkormányzású autójukat. A 4Control néven kínált összkerékkormányzású Laguna, mely egy összehasonlító teszt erejéig szerkesztőségünknél is vendégeskedett - a modell kupé verziójához egyedüliként szériában jár a megoldás.
Hogy mit hoz a jövő ilyen téren, egyelőre még nem sejtjük, ám a következő generációs, már a kormányzással is operáló menetstabilizátorok esetében biztosan jól jönne az elmés szerkezet, ráadásul további válaszokat adhat a fordulókör, a jó kormányzás, a dinamizmus és a kényelem látszólag ellentétes témaköreihez.