A technika fejlődésével az emberiség korábban még ismeretlen területeket is meghódíthatott, s a kutatók manapság már négykerekű járművekkel is lehetetlen kihívásnak tűnő helyekre jutnak el. Az NCAOR (Indian National Center for Antarctic and Ocean Research) elnevezésű szervezet ezúttal négy speciálisan felkészített Toyota Hilux segítségével hódította meg a Déli-sarkvidéket.
Az átalakítást ezúttal is az Arctic Trucks végezte, s kivételesen robosztus járműveik mintegy 46.000 km-t tettek meg a legszélsőségesebb körülmények között. Az expedíció több szempontból is sikeres volt, hiszen a szakemberek nem csak maguk mögött hagyták a kijelölt útvonalat, de a legmagasabb átlagsebesség és a legalacsonyabb átlagfogyasztás rekordját is megdöntötték.
Az 50 literes fogyasztás ilyen körülmények között barátinak nevezhető
Bár a tapasztalatok szerint egy módosított Hilux volánja mögött -40 és -56 C˚ hőmérséklet mellett is nyugodtan útra kelhetünk, azért hétköznapi értékekhez szokva igencsak meglepődnénk a benzinkúton, ugyanis a 17
Toyota Hilux Arctic Truck - galéria0 lóerős és 360 Nm-es forgatónyomatékú, háromliteres dízelmotorok átlagosan nagyjából 50 liter tüzelőanyagot gurítottak le a torkukon minden száz kilométeren. Na jó, az igazsághoz hozzátartozik, hogy a szerényebb fűtőértékű, ám fagyásra kevésbé hajlamos "Jet 1A" üzemanyag segítségével kiegészítő fűtőberendezést és generátort is üzemeltetni kellett.
A 2250 kg-os terepjárók tartályai a ritkább pihenők érdekében (és a hiányos kúthálózat miatt) 280 literesek lettek, és a szörnyek egy 1,5 tonnás utánfutón húzták magukkal az expedícióhoz szükséges felszerelést, illetve hordókat. A motorok mindvégig óramű pontossággal tették dolgukat, s végeredményképp az átlagfogyasztás 5-6-szor kisebbre adódott, mint korábban bármikor. A fentiek tükrében a tudósok mintegy kétmillió forintot spóroltak minden egyes Hilux üzemanyagköltségén, melyek így is egyenként 1.280 liternyi tüzelőanyagot küldtek a túlvilágra.
Másfél tonnát könnyűszerrel elhúz a legnehezebb terepen is
Az alacsony nyomású, ám hatalmas kerekek (44×18.50/15) mögött elől tárcsa-, míg hátul dobfékek dolgoznak, s a differenciálak természetesen teljesen zárhatóak. Az orr-részen helyet kapó ’ketrecek’ feladata, hogy a terepjárók rejtett gleccserekre, repedésekre hajtva se essenek a mélybe. A monstrumoknak már a látványa és lenyűgöző, ám a felvételek alapján az expedíció hangulata sem volt utolsó...