Vajon mikor fogják ellepni az utakat az önvezető autók Magyarországon? Egyik felem azt mondja, hogy jobb, ha soha, mert sokan az új korszakot is félreértelmezik majd, a másik énem viszont alig várja, hogy az autógyártók kivegyék a sofőrök kezéből a volánt abból kiindulva, hogy sokszor milyen felelőtlen hozzáállás a sláger az utakon például már egy olyan egyszerű kétállapotú egység esetén is, mint a ködlámpa.
De mi is ezzel a problémája oly sok közlekedőnek? Megdöbbentő módon az, hogy belevilágít a szemükbe. Ha ennyire zavaró, akkor le kell kapcsolni, de még jobb, ha be sem kapcsolják, gondolják sokan az új divathullám szerint. És mit javasol a józan kisebbség?
Kifolyik a szemem, kapcsold le!
Talán azt, hogy kezdjünk már el végre felelősségteljesen, kulturáltan vezetni, ha pedig ez nem megy, akkor ne használjuk az autónkat. Kicsit kifejtve csak néhány apróságot kellene megértenünk és pár tévhitet eloszlatnunk.
A lényeg: minden esetben használjunk ködlámpát (persze ha van) akkor, ha rosszak a látási viszonyok és a közelünkben előttünk illetve mögöttünk nem halad senki. Magyarul, ha városban hömpölygünk a tömeggel, araszolunk a dugóban, vagy országúton, autópályán összeállt egy 'vonat' és megyünk libasorban, akkor mindig csak az első autónak szükséges első ködlámát használnia, míg az utolsó autónak hátsót. Tehát akkor ezek szerint ahogy szakad a sor, vagy előzés után elhagyunk egy csoportot, netán leszakadunk a többiektől, mindig kapcsolgassuk a ködfényszórókat? Amennyiben nagyon precízek akarunk lenni és előzékenyek a többiekkel, azt kell mondjam, hogy igen.
A követési távolság növelésével már nem is olyan zavaró, persze ha előzéshez készülnék…
Azonban ennek az ellentettje már nem feltétlenül igaz vagy jogos. Ne villogtassunk és ne háborodjunk fel, ha valaki mondjuk lakott területen kívül felkapcsolva hagyja a ködfényszóróját. A biztonság javára tévedni ugyanis mindig kisebb baj, mint semmit nem cselekedni. Továbbá ne feledjük el, hogy a követési távolság növelésével mi is tehetünk azért, hogy ne folyjon ki a szemünk...
A követési távolság növelése már csak azért is elengedhetetlen, mert nem szabad bíznunk abban, hogy az előttünk haladó autós mindent lát, amikor mi nem igazán látunk. Rossz látási viszonyok között így alakulnak ki a legnagyobb tömegbalesetek (mint például a napokban Szlovéniában), hogy az első nem vesz valamit észre, például egy balesetet, egy útterelést vagy akár egy lerobbant autót, és a többi őt követve rohan bele az előtte haladóba.
Nem kérdés, ilyen körülmények között (főleg nagyobb sebességeknél) vétek lehet nem felkapcsolni
Hogy mikor hasznos egyáltalán a ködlámpa, mikor érdemes felkapcsolni? Ha úgy ítéljük meg, hogy olyan rosszak a látási viszonyok, hogy mi sem látunk, és ebből kifolyólag minket sem látnak. Ilyen eset nem csak sűrű ködben, de szakadó hóesésben vagy nagy sebességnél akár esőben is előállhat, amikor jókora vízfüggönyt vernek fel maguk után a járművek.
És jöjjön egy újabb tévhit: "első ködfényszórót hiába kapcsolok ködben, esőben vagy hóesésben, úgysem látok többet" - gondolják jó néhányan. Ezt gyorsan felejtsük el például országúton, hiszen lehet, hogy mi nem látunk jobban, viszont minket a szembe jövő (aki például épp előzésen töri a fejét) sokkal előbb észrevesz, ez pedig higgyék el, életeket menthet és segíti a többi közlekedőt. Ugyanígy tilos helyzetjelzővel közlekedni csak azért, mert úgy hisszük, zavaróan kifehéríti a ködöt az első fényszórónk. Akkor haladjanak lassabban, óvatosabban - de jól láthatóan!
A bölcs felkapcsolta a ködfényszórót is, a ’kivagyi’ hivatásos még lámpát sem kapcsolt
Egyáltalán, az első és a hátsó lámpa egyformán zavaró? Nem, az első egyértelműen nem bántja annyira a szemet, csak sokan még mindig nem merik felkapcsolni, mondván, hogy mások illetlennek titulálják majd, és összekeverik őket azokkal, akik fényes nappal is ködlámpával 'menőznek'.
És mi a helyzet a lakott területen belüli használattal? Sokan ilyenkor tudálékos KRESZ-jogászokká válnak, de gondoljuk csak végig a következőt: láttak Önök már olyan ködöt, ami csak a városhatárt jelző tábláig tart? Ugye, hogy nem? Ezzel jórészt ezt a tévhitet is megválaszoltuk, arról nem beszélve, hogy bizonyos települések bizonyos részein 70 km/h-s sebességkorlátozások vannak, ilyen sebességeknél pedig már komoly balesetek lehetnek a 'láthatatlanságból'.
Nappal az ilyen váratlan torlódást látjuk, no de tejködben?
Tehát ott tartunk, hogy ködben nincs semmi dolgunk, csak felkapcsolni a ködlámpákat. Aztán ha a saját irányunkban valaki megérkezik hátulról, jobb, ha lekapcsoljuk a hátsót (ildomos ezt megtenni), ha pedig utolérünk valakit, akkor az elsőt. De ennek az intenzitását, a lámpakapcsolások frekvenciáját, egyáltalán a köd, eső, hóesés mértékét nekünk kell eldöntenünk, hiszen az senkitől sem elvárható, hogy 10 másodpercenként kapkodjon a kapcsoló után. Például autópályán, ha elhúz mellettünk a belső sávban egy autó, az nem elvárható, hogy arra a néhány másodpercre mindig kapcsolgassunk, és a fordítottja sem, hogy gyorsabb járműként minden lassú járművet elérve kapcsolót ragadjunk.
Ne feledjük, a felelőtlenségnek előbb vagy utóbb mindig következményei lesznek
Itt jön az egész lényege, mert azok a fejlesztők, akik először tettek ködfényszórókat az autókra, feltételeztek két dolgot: egyrészt, hogy jogosítványt szerezve minden bizonnyal képesek vagyunk józan döntést hozni, hogy mikor érdemes a ködlámpákat használni, másrészt pedig vagyunk annyira felnőttek, hogy egy kis zavaró fényt néha képesek vagyunk tolerálni és nem dudálunk, reflektorozunk egyből, hiszen agyilag megértjük, hogy mindannyiunk biztonságát növeli ez a találmány. Persze a másik oldalról muszáj megemlíteni, hogy megfelelő időjárási illetve látási körülmények között (és különösképp sötétben!) mindenképp kapcsoljuk le a ködlámpákat, amit sokszor elfelejtünk megtenni - ilyen esetekben bátran (de ne bunkón) jelezzünk autóstársunknak, mert vélhetően nem direkt akarja idegesíteni a többi közlekedőt, csupán megfeledkezett arról, hogy be vannak kapcsolva a ködlámpái.