Akárki akármit mond, az autózás bizony férfias hóbort; az öblös hengerekben vadul ingázó dugattyúk, a csapkodó szelepek, az izzó leömlő sokkal inkább az erősebbik nem szívét dobogtatja meg - ám ennek ellenére hölgyek is hagytak mély nyomokat az autótörténelemben.
Persze listánk közel sem teljes, inkább megpróbáltunk néhány érdekesebb, esetleg elfeledett sztorit egy csokorba gyűjteni, mellyel reprezentálhatjuk, hogy a hölgyeknek igenis van helyük az autók történelemkönyvének hasábjain. Nem is szaporítom tovább a szót, kezdjük rögtön a legelején, a belső égésű motorok születésének korában, mikor az automobilizmus még csupán gyerekcipőben járt.
A történet sokak számára lehet ismerős. 1886-ban járunk, mikor is Karl Benz szabadalmaztatta belső égésű motorral hajtott háromkerekűjét, mely január 29-én került elfogadásra, és a 37435-ös iktatószámot kapta a birodalmi szabadalmak tengerében. Ezzel egyidőben aztán már Gottlieb Daimler farmotoros hintója is pöfékelt - megszületett tehát az automobil.
Mercedes Jellinek, a csillagos márka névadójaMindkét feltaláló megalapította saját vállalatát, mely aztán motorizált négykerekűek gyártásába kezdett. Végül 1926-ban forrt össze a két cég, de a lényeges epizód még az egyesülés előttről való. Történt ugyanis, hogy a Monarchia nizzai konzuja, Emil Jellinek nagy autórajongó hírében állt és versenycélokra kapott egy 35 PS jelzetű gépet a Daimler művektől. Annyira beleszeretett a német ipar termékébe, hogy lassacskán vásárlóból eladóvá nőtte ki magát, ugyanis a versenyeken szerzett hírnevével gyarapodtak igazán az eladások, így kívánsága, miszerint a Daimler modellek neve 1899-ben született lánya, Mercedes nevét örököljék, teljesült. Az évek teltek-múltak és végül 1926-ban mint már említettem, egyesült a két német iparos és megalakult a Mercedes-Benz.
Persze nem csak olyan történetet ismerünk, ahol a gyengébbik nem képviselője csupán passzív résztvevője volt az eseményeknek: a harcos természetű 'amazonok' hamar nagy kalandokba vetették magukat. Példának okáért ott van Alice H. Ramsey, aki 1909-ben alig 22 évesen vágott neki egy hatalmas autós túrának. Maxwell 30 HP jelzetű gépével nekiveselkedett egy New Yorktól San Franciscóig tartó, több mint 3800 mérföldes (azaz több mint 6000 km-es) útnak, ezzel kiérdemelve az első, Egyesült Államokat gépkocsival átszelő hölgynek járó címet. Érdekes momentum, hogy férje sosem tanult meg vezetni, ám a hihetetlen kaland után egy vadonatúj Maxwell modellel lepte meg kedvesét.
A statisztikák kedvelőinek is szolgálhatok némi információval, ekkortájt ugyanis a csekély női érdeklődés ellenére már mérhető volt a hölgy sofőrök száma. A korabeli adatok szerint a vezetők 5 %-a a gyengébbik nem képviselői közül került ki, mindez 1910-ben.
Már a hőskorban is ott voltak a tűz közelébenAz asszonyok a merész attrakciókon túl a vasak megalkotásából is kivették a részük. A színésznőként is ismert Florance Lawrence fejéből pattant ki az ötlet, miszerint a kanyarodási szándékot valamilyen módon jelezni kellene a többi közlekedő számára is közérthető módon, így született meg az első index koncepciója. Nyilván itt még nem holmi LED-es szupervillanós dologra kell gondolni, a színésznő egyszerűen egy kis kart képzelt a hátsó sárvédőkre, melyeket a műszerfalról kezelve – megemelve – jelezheti a vezető, hogy melyik irányba kíván fordulni. Ezt a példát követve Lawrence a féklámpa ősét is feltalálta, mégpedig egy fékezés esetén felemelkedő „STOP” feliratú táblácska személyében. Mivel azonban nem szabadalmaztatta leleményes ötleteit, az autóiparban hamar elterjedtek a megoldások kicsit más elgondolásban tálalva, így Lawrence neve nem is lett ismert még eme jelentős találmányok okán sem.
A nők egyre jobban bekerültek a körforgásba, amit mi sem bizonyít jobban, mint a ’20-as és ’30-as évek egy-egy reklámkampánya. A gyártók ugyanis felismerték, hogy nem csupán az urak ülnek be a volán mögé, hanem egyre több hölgy dönt úgy, hogy bizony kipróbálja a vezetés kínálta lehetőségeket. Ráadásul ekkoriban a korabeli tapasztalatok szerint a nők még nem a praktikum végett, hanem inkább az élmény és a vezetés adta örömök miatt tekergették a kormányt. Ennek okán egyes márkák olyan plakátokat és reklámokat kezdtek készíteni, amivel a hölgyeket is meg tudták fogni, mint vásárlókat.
Egyre több plakáton szerepelt nő és autó együtt
Persze az autóipar közel sem vette olyan komolyan a gyengébbik nem tagjait, mint mostanában - igen lassan szivárogtak csak be a hölgyek a tervezőasztal mögé. Az egyik kedves történet pont erről szól.
Helene Rother egy francia tervezőnő volt, aki ékszerek és ruházati kiegészítők megálmodásával foglalkozott, ám a németek megszállása miatt hétéves lányával elmenekült szülőföldjéről és végül Amerikában kötött ki, pontosabban Detroitban. Mivel tudását nem akarta veszni hagyni, 1943-ban beállt dolgozni a General Motors belsőtér-tervezéssel foglalkozó részlegéhez, így ő lett az első hölgy "dizájner" az automobilizmus történetében.
Manapság persze már más a helyzet: az autók belsejével, a felhasznált anyagokkal már inkább női munkaerő foglalkozik, ami érthető is, mélyen magunkba nézve ugyanis őszintén bevallhatjuk, nem mi, férfiak vagyunk a tökéletesen passzoló színek és a harmonikus anyagok megválasztásának mesterei.
Persze nem csupán a tervezőasztal mögött találunk hölgyeket, hanem bizony a sportülésekbe huppanva is. Egyre gyakoribb jelenség napjainkban, hogy a versenysportban – és itt szinte bármely kategóriát megemlíthetném – nők is részt vesznek, ráadásul nem is akárhogyan, akad köztük kifejezetten sikeres "szereplő" is.
A dűnék királynőjeA Dakar rali igazán embert próbáló kaland, hiszen nem csupán a többi versenyzővel, de a sivataggal és az elemekkel is meg kell küzdeni azért, hogy egyáltalán nap végéig elérjék a célt a csapatok. Egy ilyen kemény versenyen még nagyobb csodálattal hódolunk a hölgy résztvevőknek; számukra talán még nagyobb megpróbáltatás lehet egy ilyen kegyetlen körülmények között zajló, vad, de bajtársias versengés végigküzdése. Ám kiváló példát találunk erre a sokak által ismert Jutta Kleinsmidt személyében. A kölni születésű versenyzőnő első ízben 1988-ban vágott neki a sivatagnak, ami rögtön a rabjává tette, és egészen addig menetelt, mígnem 2001-ben a Mitsubishi Pajero volánja mögött megnyerte a Dakar ralit, ezzel ő lett az első nő, aki diadalmaskodni tudott a sivatagi tornán. Egyébként Jutta Kleinsmidt azóta is versenyez a dűnék közt; a japán terepjáróból azóta már a Volkswagen Touareg volánja mögé is beült, de 2007-ben a BMW csapatánál is megfordult.
Danica Patrick nemcsak a kormányt csavarja el, hanem a férfiak fejét is
Evezzünk át a zárt pályára, ott is találunk finomságokat, rögtön többet is. Amerikában a szépséges Danica Patrick az egyik leggyakrabban felmerülő női név a szakmában. A wisconsini Danica 16 évesen angliába költözött, hogy Formula-Ford és Formula Vauxhall versenyeken mutathassa meg tudását, de aztán később visszatért hazájába és az ott közkedvelt IndyCar és Nascar sorozatokban próbálta ki magát. Létjogosultságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 2005. óta köröz a különböző aszfaltcsíkokon, és közben kifejezetten jó helyezéseket szerez.
Sarah Fisher a férfiak rengetegébenHa már zárt pálya és Európa, akkor DTM. Katherine Legge, a brit versenyzőnő a Champ Car szériát is megjárta, ám jelenleg a német túraautók mezőnyében viaskodik. Nevéhez azonban ennél jóval nagyobb tények kötődnek, ugyanis ő volt a második nő, aki Forma1-es autót tesztelhetett (első F1-es autót terelgető hölgy nem más, mint Sarah Fisher, a híres IndyCar versenyző) egy Minardi személyében, később pedig első nőként ült A1-es versenyautó volánja mögé.
Aztán ott van Vanina Ickx is. A híres F1-es pilóta Jacky Ickx lánya ugyanis számos sorozatban megfordult már. Versenyzett a Dakaron navigátorként, a Le Mans Endourance Seriesben is megmutatta tudását, emellett számos más európai kupán indult. Érdekes történet, miszerint az Audi DTM autójába is beülhetett, ám gyenge szereplése miatt a már említett Legge kisasszonyt ültették a helyére.
Sabine Schmitz és az M5A német versenypályáknál maradva a nemrég megénekelt Nordschleife is büszkélkedhet női sofőrrel. A 20 km-es aszfaltcsíkon ugyanis létezik egy úgynevezett Ringtaxi szolgáltatás, melynek keretén belül egy tapasztalt pilóta mellé beülhetünk egy karikára, nem is akármilyen gépbe, egy 507 lóerős BMW M5-be. A tapasztalt pilóta személyét pedig nagy meglepetésre egy kedves, mosolygós hölgy, Sabine Schmitz tölti be. Aki azt hinné, hogy a szőke kisasszony kesztyűs kézzel bánik a V10-essel, nagyot téved A Ring királynőjévé avanzsált Sabine úgy ismeri a pályát mint a tenyerét, és kétszer nyert például a munkahelyeként szolgáló Nürburgringen 24 órás versenyt.
A Ring királynője taxijában
Sajnos cikkünkbe terjedelmi korlátok miatt egyelőre nem férthetett több történet, de amennyiben a kedves olvasóknak tetszik a téma, ragadjanak nyugodtan billentyűzetet és jelezzék számunkra. Mi ígérjük, hogy megfelelő érdeklődés mellett a folytatás nem marad el, hiszen például még a filmipart sem érintettük - szó mi szó, bőven akadnak még híres hölgyek az autózás történelmében.
Aki pedig nem hiszi, hogy a gyengébbik nemnek igenis helye van az automobilizmusban, guruljon el a Nürburgringre, fizessen be egy privát kört, aztán üljön be Sabine kisasszony mellé egy további karikára. Garantálom, rögtön megváltozik a hölgysofőrökről alkotott képe....
